„Itt van az ősz, itt van újra…” – Miért könnyezünk hideg, szeles időben?

Miért könnyezünk a hideg, szeles időben?

Sokunkkal megesik, amikor kint járunk a hideg, szeles időben, a szemeink könnyezni kezdenek. Talán meglepően hangzik, de ez a jelenség technikailag szemszárazság. Mi történik ilyenkor? Lényegében a szemfelszínt bevonó könnyfilm a szél hatására nagyon gyorsan elpárolog. A szél emellett reflexes könnyezést is kivált. Ez a reflexes könny azonban nem nagyon tapad a szemfelszínhez, így nem marad ott tartósan. Ez az a könny típus, mely alkalmas pl. arra, hogy egy kis homokot kimosasson a szemünkből, de valójában nem nagyon hidratálja a szemünket. Ez egy olyan ciklussá válik, ahol a könnyezés nem hidratálja a szemünket, ezért reflexesen még több fog termelődni. Ez a nagy mennyiségű, döntően vizes jellegű könny kimossa a szemfelszínről a könnyfilm másik két fontos alkotóját: a felszíni tapadást biztosító, alsó mucin réteget, és a párolgástól, elfolyástól védő külső lipid réteget.

Mucin réteg: a szaruhártyához legközelebb helyezkedik el. Feladata, hogy a könnyfilm réteg szerkezetét „odatapassza” a szemfelszínhez.

Vizes réteg: a középső, amely a könnyfilm 90%-át alkotja. A könnymirigy a pislogás hatására juttatja a könny vizes fázisát a szemfelszínre.

Lipid réteg: más néven olajos réteg, a legfelső. Fő feladata a vizes réteg párolgásának lassítása, ill. a felső szemhéj által okozott súrlódás csökkentése. A szemhéjakban elhelyezkedő Meibom-mirigyek termelik ezt az olajos/lipides váladékot, és a szaknyelvben meibum-nak hívják. Ennek a mirigynek a nem megfelelő működését hívják Meibom Mirigy Diszfunkció-nak (angolul MGD, azaz Meibom Gland Dysfunction). A lipidek a mucinhoz hasonlóan stabilizálják a könnyet a szemfelszínen.

A szem megfelelő nedvesítéséhez és védelméhez mindhárom réteg megfelelő működése szükséges. A száraz szem gyakori oka a meibom mirigy diszfunkciója – azaz, a mirigy, amely a könny külső lipid rétegét termeli, nem működik megfelelően ilyenkor. Ha a Meibom mirigyek nem működnek megfelelően, függetlenül attól, hogy mennyi könnyünk termelődik, a szemünket sosem érezzük megfelelően nedvesnek.

Egy vizsgálat során, melyet 730 száraz szemű páciens bevonásával végeztek, kimutatták, hogy a különböző évszakok és környezeti tényezők eltérő hatással vannak a szemszárazság tüneteire.

Az időjárási viszonyok, melyek legnagyobb mértékben súlyosbíthatják a szemszárazság tüneteit:

• szél: 71%
• napfény: 60%
• hő: 42%
• hideg időjárás: 34%

A száraz szem panaszok leginkább nyári és téli szezonalitást mutatnak.

A száraz szem panaszok kialakulásában az egyik legjelentősebb tényező a könnyfilm megnövekedett párolgása. A szél okozta hatások, mint például a megnövekedett párolgás és a reflexes könnyezés a száraz szem panaszok kialakulásához vezetnek.

Az erős hideg is fontos kiváltó tényezőnek tekinthető a szemszárazság kialakulásában.

Szemszárazságban szenvedő pácienseknél a szél hatására bekövetkező fokozott könnyfilm párolgás intenzívebben érzékelhető, mint normál személyeknél.

Az előrehaladottabb életkor növelheti a környezeti kihívások hatását, mivel a száraz szem előfordulása gyakoribb az idősebb populációban.

A környezeti és szezonális változások nagymértékben befolyásolhatják a száraz szem kezelés típusát és teljesítményét.¹

A jó hír az, hogy még a kétségbe ejtő időjárási körülmények közepette is találhatunk megkönnyebbülést a szemszárazság panaszaira. Erről szól ez a bejegyzésünk.

1. van Setten, G., et al., Evidence of seasonality and effects of psychrometry in dry eye disease. Acta Ophthalmol, 2016. 94(5): p. 499-506.

Az illusztráció forrása: www.greatist.com